Futómese 77. rész: Óriási ostobaságok

2021.05.30

A hét meglepően normálisan indult és normálisan is folytatódott. Szélboszorka minden reggel elment futni, még sötétben. November végén meglepő, de kellemes tavaszi idő volt és gyönyörű fények. Kiskirálylány is szinte tündökölt a reggeli lámpák és a napfelkelte fényében. A futás is jól ment Boszinak. Tele volt energiával.

Széltündér pedig reggelente elrohant a Mágia Egyetem könyvtárába, hogy megkeresse eltűnt Varázskönyvüket. Egyelőre még nem találta meg, de olyan fantasztikusan jó volt több órát tölteni a könyvek között. A könyvek illatától teljesen elkábult, a könyvlapok érintése pedig mindig édes borzongással töltötte el.

A sárkányok is tele voltak reménykedéssel, hogy előkerül végre az a híres Varázskönyv és valamiféle varázsige lesz benne, aminek a segítségével ők is rehabilitálódnak és nem kell mindenféle körmönfont módon rejtegetni magukat a lincselés elkerülése végett. Szörnyű dolog ez, hogy ilyen rossz hírük van itt Magyarországon. S lám mégis itt szeretnek lenni a Hegyen, a Szél lányokkal és nem repülnek el Tahitira vagy Kínába. Ez felfoghatatlan, de annyira megható. Egyébként egy egyszerű Metamorfózis bűbájjal át lehetne őket változtatni emberekké, de Zelmán kívül a többieknek ez nem volt kedvérevaló. Nem találták magukat önazonosnak emberformában. Mert milyen létezés az, amikor az embernek, akarom mondani sárkánynak nincs szárnya.

Vinki is izgult, szívesen visszament volna már az erdőbe, mert úgy érzi, itt ebben a sztoriban csak statisztaszerepet kapott és a kutya sem kér tőle autogramot, viszont rengeteget mosogat és már kiszáradt a keze. A lányokat nem szeretné cserbenhagyni, de ha a sárkányok szabadon járhatnának-kelhetnének, akkor talán rá már nem lenne akkora szükség.

Mindenki tompa eufóriában lebegett, csak Ríma maradt továbbra is rezignált.

Széltündér kilószámra hordta haza a könyveket, mindenki olvasott. Szélboszorka talált egy remek bűbájt az ofiszdémonok semlegesítésére. Kasha egy új pipadohány-receptet talált, Zelma pedig egy tucat elméletet az élet értelméről. Az univerzum tele van tudatlansággal, ezért érthető, hogy a Hegyen lakók minden lehetőséget megragadnak, hogy a tudást kihámozzák a tudatlanság vaskos rétegei alól.

Régen annyira más volt minden. Olyan egyszerű. Newton csak üldögélt egy almafa alatt míg a fejére nem pottyant egy alma és hopp, meg is volt a gravitáció. Vagy Arkhimédésznek is elég volt egy kis pancsikálás a kádban és Heuréka, el is kapta a felhajtó erőt. De valahogy most az ostobaság sokkal érdekesebb lett, különösen a hatalmas és lenyűgöző ostobaságok. A világ unalmas és ezért kiütéssel győzött a káosz. Káosz-szakértőnek lenni egyszerűbb és a káosz olyan véletlenszerűen szép mintákat ad ki, hogy akár pólóra is lehet nyomtatni.

Itt van például ez az irtózatos ostobaság a jógadémonokkal. Az indexen, faszbukon meg a villamoson is ez a sztori ment, miszerint, ha valaki jógázik, akkor démonokat szabadít fel a pszichéjében. Az, aki ezt mondta, az egy elcseszett barom, de aki elhiszi, annak is elmentek otthonról, az biztos. A lányok csak nevettek ezen, de az idiotizmus gravitációs erejét kár lenne lebecsülni. Több napra lefoglalja az embereket egy ilyen téma.

Pedig aki egy kicsit is tájékozott a mágia világában vagy esetleg olvasott pár futómesét, akkor tudhatná, hogy a démonok többnyire a pokolban kempelnek és keserves munkával próbálnak kitalálni olyan gonosz dolgokat, amelyekkel kellőképpen összezavarják az emberek életét. Nem keletkeznek hipp-hopp az emberek elméjében. S miért pont jógával? Miért nem súlyemeléssel? Ott például valami gázok tuti felszabadulnak.

Amik az emberek elméjében keletkeznek azok pont az ilyen hülyeségek. Az a baj, hogy varázstalanítottuk a világot. A világ nagyobbik részében, ahol akkorára nőtt a racionalitás, a kétszerkettő kézzelfogható ténye, a rögvalóság, hogy már nem férnek el a mindennapi csodák, ott ilyenfajta szórakozásra szorulnak az emberek.

A Szél lányok áldották is nagy szerencséjüket, hogy nekik a hétköznapjaikat is átszövi a varázslatos világ. Elég a sarokban heverő Kasha-ra rápillantani, ahogyan a legújabb pipadohányt készíti, látni a mosogatótál felett repkedő Vinkit vagy hozzábújni Ríma selymes szőréhez és máris megnyugodhat az ember boszorkánya, tündére, hogy minden rendben van.

Mert minden jó, ha a világ elvarázsolható.