Futómese 50. rész: Egy törött lábujj és démonok az ofiszban

Na tessék, bármi megtörténhet ebben a nagy kapkodásban. Például elfelejtettem megemlékezni arról, hogy drága Szélboszorkánk eltörte a kislábujját. Nem kellett hozzá se kalapács, se más eszköz, egyszerűen rosszul lokalizálta a ládát a fürdőszobában és pont a sarkát találta el. Üvöltés, féllábon ugrálás, "Azt a rohadt, ez de kurvára fáj". Erre betódult a pereputty és nekiestek a diagnosztizálásnak. A jobb kislábujj szépen fityegett és háromszorosára dagadt pillanatok alatt. Nem volt kérdés, eltörött. Kasha felajánlotta, hogy ráköp egy nagyot, mert a sárkánynyál mindent gyógyít, törött lábujjat, fejfájást, tyúkszemet, másnaposságot, nem is sorolom tovább, de állítólag még az impotenciát is. A brigád nagyon nem bánta volna, mert összeszarták magukat attól, hogy ha Boszi megint nem fog tudni futni, akkor az együttélés megint kibírhatatlan lesz, de Ő mindenkit elhajtott, előkapta a Donald kacsás sebtapaszt és szépen összetapaszozta a mellette lévő lábujjal. "Na, majd ez megtartja!" - morogta, előkapta a futócipőt és nekiindult. Egy-egy rosszabb lépésnél megemlítette a szájbabaszott fürdőszobai ládát és saját agyi képességeit sem kímélte. Azért szépen lefutotta a szokásos kört és a Kiskirálylányt is meglátogatta közben, kicsit több időt töltve beszélgetéssel, mert a futási hajlandósága rohamosan fogyott, ahogyan a lábujj egyre inkább bedagadt. Hazaérve Széltündér előállt valami kegyszerrel, gyógyszerrel és Szélboszorka lecsapott rá, mint gyöngytyúk a takonyra.

- Ha három fejem nő tőle, akkor is beveszem - dünnyögte, ami azt jelenti, hogy igencsak fájt a lába.

Több feje nem nőtt, de azt ugye most már beláthatjuk, hogy március óta biztos nem ő a Szerencse kis kedvence. Pofára esés után egy lábujjtörés és a baj meg sose járkál egyedül, esetünkben legalább hármasával. Egyrészt valami seggfej ellopta az ajtó elől a két szatyornyi Magica Geographica-t, amit az Antikváriumból szereztek és amit Széltündér véletlenül ottfelejtett. Nyomozás sikertelen, még Panni néni, a humán térfigyelő sem látott semmit.

Másrészt vannak gondok Szélboszorka munkahelyével is. Ha a Föld a Naprendszer elmegyógyintézete, akkor most az ofisz egyértelműen megérdemli a zárt osztály címet. A zárt osztályon a legkeményebb tébolyodottak vannak. Hivatása szerint Széltündér dolga az elmeháborodottakkal való foglalkozás, mégis szegény Szélboszorkának jut most a java. A téboly diagnózisa teljesen adekvát erre az őrült, ön- és közveszélyes közegre. Szélboszorka valamilyen ördögi vagy démoni megszállásra gyanakodott. Még szegény calcuttai Teréz anyát is megszállta egyszer az ördög, akkor a szoftverfejlesztőket miért ne szállná meg. A projekt vezetőkről nem is beszélve. Az operációt meg már említenem se kell. Azt hiszem az egész csapatot megszállta valami. Szóval vannak jelek. Idegen, érdekes szavakat használnak, mint például standup, dípdájv, szezonális gumicsere. Aki eddig hallgatag volt, az egész nap locsog, aki meg eddig is locsogott, az most még többet. Össze-vissza döntéseket hoznak, s úgy káromkodnak, mint a kocsis. Az általános mítingfüggőség is megfigyelhető. Meg azt is hiszik, hogy természetfeletti képességeik vannak. Legjellemzőbb a jövőbelátás "Nem lesz itt semmi gond, majd kimozogjuk". De a teleszuggeszció is jellemző, amikor megpróbálják Boszit meggyőzni, hogy nem szükséges interjúzni a meghirdetett pozikra jelentkezőket "majd kirúgjuk próbaidő alatt". S természetesen az ön- és mások bántalmazása, amikor "replay all"-lal válaszol a "Bocs az off topikért, nem látta valaki a műanyag kajásdobozom" tárgyú levélre. Semmi kétség a démoni erőknek sikerült bejutniuk az ofiszba. Nincs mese, meg kell ejteni az ördögűzést.

Mert minden jó, ha megszabadulunk egy két démontól.

#szelboszorka #futomesek