Futómese 39. rész: Sárkánytörténelem

A nyugalom igencsak viszonylagos a Szél lányok környékén. A nagylétszámú mágikus lény lassan kezdett megszokottá válni, sőt határozottan kedélyes hangulatot varázsoltak. Viszont szombat reggelre eltűnt az összes mindenmentes sütemény, amit Széltündér kapott ajándékba a magicbookline boltban. Az úgy történt, hogy túl sokat rendeltek az egyébként méltán népszerű édességből az ünnepek előtt. Széltündér beügetett a megrendelt könyvéért és a finom kávéillattól elcsábulva kért még egy "Vonzás szabályait" - közismert nevén Cortado-t is. S ekkor kapott még három darabot a mindenmentesből, mert egy rendes törzsvendégnek az jár. S aminek szombat reggelre már csak hűlt helyét találta. Ríma ragadozó, Szélboszorka nem eszik sütit. A sárkányok pedig ártatlanul nézték az üres dobozt.

- Hú, ez valami mágia - mondták.

Széltündér csak legyintett.

- Szaladj fel a hegyre, Tündibündi - ajánlotta neki Szélboszorka - sokkal jobb cucc, mint a torta!

Széltündér megfogadta a jó tanácsot és elindult egy Királylánylátogatós körre. A heggyel kezdett, mert ahogy - a már sokat emlegetett - bölcs mama mondta, "Kezdjük a nehezével!", s aztán lejtmenetben a városba, Kiskirálylányhoz. Köcsög szél a szokásos. Nehezítésként turistakerülgetés.

Eközben, otthon, Szélboszorka próbált valami rendet teremteni a terjengős mesék, infók garmadájában, amit a sárkányok rájuk öntöttek. Sárkányokból nagyon sokféle van. El se hinnétek, de többségük nem tud nemhogy tüzet okádni, de még sercinteni se. S vannak kifejezetten kicsi sárkányok, nem csak nagyok. Tényleg teljesen jófejek és a kinézetük sem mindig félelmetes. Annak a virágsárkánynak, aki most itt lakik átmenetileg a lányoknál, például olyan szépséges a taraja, mintha virág lenne a fején. Ezért is hívják virágsárkánynak és a neve pedig Flo, csak Szélboszorka hívja néha Büdöskének, de azt is csak viccből. Flo mesélte, hogy egy ideig remekül elvoltak a sárkányok az emberekkel, de aztán egyre több lett az összeütközés és aztán a háború és a sárkányok behisztiztek. Pikk-pakk, párszáz év alatt kidolgozták a tökéletes álcázást és láthatatlanná válást azután illa-berek nádak erek eltűntek a világból. Nyomtalanul azonban mégsem sikerült, mert eléggé feltűnők voltak még csontvázként is. Kitalálták hát a fosszilis dinoszaurusz maradványok balhét, ami azért lássuk be, hatalmas poénjuk volt, az egész emberiség kajálja azóta is. Meg hát a hiúságuk se engedte, hogy csak úgy se szó, se beszéd ne essék róluk. Akkor eldöntötték, hogy áthelyezik magukat a mesevilágba, de akkor meg jött a koncepciós per és a mesetörténelem meghamisítása. Hát most itt tartunk. Fatörzsnek, szobornak, sakkfigurának álcázzák magukat, de az is előfordul, hogy láthatatlanul üldögélnek könyvesboltokban, könyvtárakban. És mindenmentes sütit lopnak. Mert jól lábon lőtték magukat ezzel a maguk körüli kavarással. Nehéz, nagyon nehéz.

Szélboszorka törte a fejét, mit lehetne tenni a sárkányokért, közben megjött Széltündér és megkérte, hogy javítsa meg az iPod kütyüt, mert nem stimmel valami a futózenével. Nem játsza le a listát, csak mindig ugyanazt a dalt. "I need a hero!". Szélboszorka rámeredt, majd égnek emelte a kezeit.

- Ez az, Tündibündi! Bonnie Tyler megmondta a tutit! Hát persze! Persze, hogy egy hős kell nekünk! - táncolta körbe Széltündért Szélboszorka.

Egy hős kell, de nem olyan szerencsétlen királyfi, mint akiért Széltündér odavan és Zakkant szigetre van bebörtönözve. Az a királyfi maximum arra képes, hogy ha végre elegendő szelfit összegyűjtenek a lányok és kiszabadítják, akkor majd Széltündérrel ásó, kapa, dögunalom és legalább négy purdé.

- Egy igazi hős kell, mert anélkül annyi esélyünk van, mint csokifagyinak a pokolban! - mondta Szélboszorka határozottan.

- De hol fogunk ebben a világban egy hős férfit találni? - aggódott Széltündér.

- Miért kell, hogy férfi legyen? Emancipáció van, nem? Lehet nő is! - vágott vissza azonnal Szélboszorka.

- Na ez egy nagy baromság - röhögött Kasha - Tündibündi, te nem is szólsz semmit? Mit szólna Jung, ha élne, egy nőnemű hős archetípushoz?

Széltündér csak csóválta a fejét és rosszallóan nézett Boszira.

- Azt, hogy hol kell keresni hősöket, az le van írva, Drágaságaim a híres Varázskönyvetekben! S lányok! Sok sikert! - mondta Zelma és eléggé szkeptikusnak tűnt.

Széltündér és Szélboszorka elrohantak a Varázskönyvért, hogy kiolvassák, hol teremnek ma a hősök.

Mert minden jó, ha előkerül egy hero.