Futómese 25. rész: Az ördög színre lép

Hajnalban már lehetett hallani, hogy veri a szél az ablakot. Szélboszorkát megint majdnem lefújta a Szabi hídról, a Kiskirálylányt pedig beterítette a felborogatott kukákból szanaszét repült szemét.

- Nem kellett volna felbaszni a Banya agyát azzal, hogy még szelet sem bír már kavarni! - okoskodott Széltündér Szélboszorkának, amikor az hazaért a futásból - Most megint itt ez a mocsok szél és még valami hófúvást is jósolnak.

- Nyugodjál le, Tündibündi, nem sokáig lesz ez így, csak pár nap - Szélboszorka a helyzethez képest indokolatlanul nyugodt volt.

Széltündér kérdőn meredt rá, mire Szélboszorka elmagyarázta, mi is a tényállás.

A gonosz banda is jól beszívta az influenzajárványt és a Boszorkánytanyán fetrengtek, taknyuk-nyáluk összefolyt, fújni meg maximum az orrukat tudták.

De a szükség és a bosszúvágy nagy úr. Addig küszködtek, míg kiagyalták a megoldást, hogyan tudnának mégis valamilyen fos időt előállítani. Kell egy hóágyú meg egy szélgép. Pénzük se volt egy fillér se, mert felelőtlen egy társaság és már elköltötték az összes fizetésüket a hó első napjaiban. De az aljasságnak nincs alsó határa, elmentek az Ördöghöz, mert azt tudták, hogy tőle lehet pénzt szerezni. Mondjuk megkéri az árát, de kerül, amibe kerül, az emberek szívatása mindent megér.

Az Ördög meg már rég vágyott egy kis ínyencségre, mert a Pokol amúgy dögunalmas. Szaunáznak egész nap, sütögetik a bűnösök talpát, nézik a South Parkot meg ilyenek, de ennyi. A banyák tudták ezt, így megalkudtak az Ördöggel, hogy leszállítanak egy kis különlegességet neki. Két ügyvezető igazgatónak, három politikusnak, egy HR igazgatónak, két informatikai igazgatónak és két médiacelebnek a lelke volt az ígért zsákmány. Bevállalták, hogy egy hónapon belül mind a tíz ember lelke az Ördögé lesz és kaptak jó vaskos előleget, amiből beszerezték a hóágyúkat és a szélgépet és már csapatták is.

Azt sajnos nem tudta kideríteni Szélboszorka, hogy kik pontosan azok, akiknek már nem sokáig lesz lelke, de lehet, hogy azért nem, mert még nem is tudják a gonoszok.

Nem izgulok, majd kiderül. Mert minden jó, ha kevesebb az igazgató.