Futómese 2. rész: Futás a hóban

Szélboszorka és Kiskirálylány sajnos egész szombaton mindhiába keresték az Északnyugati Szél Boszorkányát és holtfáradtan inkább visszafordultak, mert látták, hogy a Gonosz Banyabanda nem tud nyugton lenni a seggén és a Havazás Boszorkánya a távolból hófelhőket görgetett a város felé. S kajájuk sem volt. Így hazahúztak, Kiskirálylány visszaült a korlátra, Szélboszorka meg hazatért a Gellért-hegyre. Reggel aztán látta, hogy a Havas Banya beterített hóval mindent, ezért azt gondolta, hogy ma csak körberepüli párszor a Szabadság-szobrot a hegy tetején, de a seprűjét se találta, mert valami kretén lenyúlta havat seperni.

- Na, akkor menjen a hegyre az, akinek hat anyja van - morogta - Nekem meg még egy sincs, mert azon az egyen is osztoznom kell. S ezzel visszafeküdt. Bocsánat, ezt elfelejtettem elmondani, hogy Szélboszorkának van egy ikertestvére, Széltündér, aki maga a megtestesült jóság. Ma is látta, hogy eljött az Ő ideje. Szélboszorka helyett elindult a hóban, hogy meglátogassa a Kiskirálylányt, de a rajongók kedvéért mindjárt mindkettőt.

A lányok a varázstudományukat, ahogyan már említettem, csak részlegesen alkalmazzák, ezért Széltündér a fagy és hó ellen a huszonegyedik század technológiájára bízta magát és felvette a Continental gumis Adidas Energy boost futócipőjét, hogy ne csússzon, de sajnos ebben sem lehet mindig bízni és szegény lány az első havas lejtőn nyomott egy jó nagy seggest és csak azért nem káromkodott egy kibaszott cifrát, mert Ő ugye mégiscsak egy tündér. Elsőként a Piroska utcában lakó Kiskirálylányt látogatta meg. Egy kertben ült, de vele csak a kerítésen kívülről lehet kapcsolatot létesíteni, mert a kerítésen azért mégsem ildomos átmászni, ha Széltündér nem akarja, hogy tündérszép seggéről a kutya leszedje a futónacit. A Királylánynak nem sok sztorija volt, mert hiszen egy eldugott kertben tengeti szomorú életét. A szomszéd öregfiúról mesélt, hogy vigyázzon vele, mert ma reggel is mutogatóst játszott a fürdőszoba ablakában, lehet egyszer az utcára is kijön. Reméli, hogy valaki egyszer jól elrendezi a vén faszt. Széltündér nem nézett a szomszéd ablakra, inkább elügetett a Duna túloldalára a másik Kiskirálylányhoz a korzóra. Addigra már belepte a hó szegény kiscsajt. Azért mégis elég kicseszés egy Királylánnyal, hogy bronzzá meredve kell egy kényelmetlen korláton üldögélnie és legnagyobb szórakozása, ha a japán turisták elcsúsznak egy kutyaszaron. Neki sem volt ma túl sok érdekes sztorija, amit megoszthatott volna, így Széltündér sajnálkozva, de otthagyta és hazaügetett a hóesésben. Mire hazaért Szélboszorka a kanapéba süppedve megette az összes kabanosszi kolbászt.

- Picsába - mondta Széltündér tündérségéhez méltatlanul - Mindennek a vége szar még akkor is ha az eleje jó!