Futómese 19. rész: Nem mind arany, ami fénylik

Egy régi erdélyi mondást idéznék a helyzethez illeszkedő kisebb módosítással: "A víz nem ital, asszony nem ember, medve nem játék és a február nem tavasz." Nem bizony, mert bár bejósoltak nekünk kellemetes hétvégét, azért Szélboszorka segge majdnem befagyott ma reggel, amikor futni indult. Fő célja az volt, hogy tovább folytassa a nyomozást a varázstörténelem tisztába tevése érdekében. A mesék nem jó források, mert ahogyan rámutattam párszor, agyon vannak plasztikázva. A könyvek rendben vannak és azokkal jól halad ugyan, de azok a múltat bolygatják főleg, a jelenben meg itt van a káosz, amit csak ki kellene valahogy bogozni.

A Gellért-hegyen máris sikerült egy perdöntő bizonyítékhoz jutnia a japók elbűbájolása ügyében. Mellékeltem is egy képet, ahol tisztán látszik, ahogyan japán nők kezüket az égnek emelve, arcukon bamba vigyorral dicsőítik a gonosz banya által kavart szelet a hegyen.

- Idióták - morogta Szélboszorka és inkább gyorsan továbbfutott a Kiskirálylányhoz a Tigris utcába.

Szegény Kiskirálylány nagyon szomorú volt és könnyei összefolytak a magasságos égből hulló esőcseppekkel. Szélboszorka megkérdezte mi a baj, de amit megtudott, az nagyon felcseszte az agyát. Szegény Kiskirálylányok már panaszkodtak többször, hogy a hideg korláton való folyamatos üldögélés eléggé keményen nyomasztja őket alulról. A helyzet mostanra oda fajult, hogy ahelyett, hogy a koronájuk lenne aranyból, sajnos csak egy aranyérrel dicsekedhetnek. A lányokat is a banyák bűbája változtatta bronzzá és kárhoztatta a korláton ülésre. S ez még mind semmi, de ez a nem kicsit kellemetlen kórság köztudottan a futókat is gyakran érinti. S most kiderült, hogy ez is a gonosz boszorkányok műve, nem véletlenül. A gyalázatos némbereknek az állandó söprűn ülés miatt szépen fejlett aranyerük van és bosszúból, akivel csak lehet, megosztják ennek kínját, baját, hogy dögölne meg az ocsmány bandájuk. S ha ez még mindig nem elég, arra is ma derült fény, hogy sokunk által ismert kedvenc anorexiás lány szobrunk sem más, mint egy kővé változtatott futólány, aki szembe szegült a boszorkákkal.

Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy Szélboszorka megesküdött összes boszorkány felmenői söprűjére és tündér ősei szárnyára, hogy az élete árán is megtalálja az ellenszert vagy fegyvert vagy bármi más nyomorult megoldást és eltakarítja ezt a boszorkánycsürhét innét.

Mert minden jó, ha van kinyírnivaló.