Az én szívem

Az én szívem sas és hegycsúcson ül,

Kopár magas szirten

A messzeségbe néz, egyedül.

Az én szívem vad, messzire száll,

Rétek fölött kering

Keresi a helyet, hol hazatalál.

Az én szívem királynő, trónszéken ül,

Nagy üres teremben

Aranyozott palástban, egyedül.

Az én szívem fehér  márványlépcsőn áll,

Nehéz korona alatt

Mögötte a halkléptű magány sétál.

Az én szívem tündér, virágkehelyben ül,

Hajnali ébredő mezőn,

Tarka szirmokon táncol, egyedül.

Az én szívem angyal, bármerre is jársz,

Ha alszol ágyadra száll,

melléd ül, s örökre Rád vigyáz!